Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szak

 

MINTA

 

írásbeli felvételi feladatsora

 

 

 

I. feladat (12 pont): Egy folyóiratnak a szerkesztői, amelyből egy évben három számot adnak ki, a következő három számot, a télit, a tavaszit és az őszit (ebben a sorrendben), kizárólag hét szerző írásainak szentelik. Ezek a szerzők: J, K, L, M, N, O, és P. A hét szerző közül mindegyiknek legalább egy írását megjelentetik a három szám közül valamelyikben, de lehet olyan is, akinek a művei közül többet is megjelentetnek. Az egyes számok tartalmának összeállítását a következő feltételek nehezítik:

·      Ha J-nek egy írása megjelenik egy számban, akkor abban a számban K-nak egy írását is meg kell jelentetni.

·      Ha M-nek egy írása megjelenik egy számban, akkor O-nak egy írásának meg kellett jelennie a közvetlenül megelőző számban.

·      O írását nem lehet egy olyan számban megjelentetni, ahol P egyik írása is megjelenik.

·      Egy szerzőtől sem jelenhetnek meg írások egymás utáni számokban, és egy szerzőnek sem jelenhet meg egynél több írása egy számban.

·      Minden számban legalább két cikknek kell szerepelnie.

 

Válaszoljon az alábbi kérdésekre! Ögyeljen arra, hogy a kérdések egymástól függetlenek. Minden feladatnak csak egy jó megoldása van.

 

1. Az alábbiak közül melyik felelhet meg a téli szám tartalomjegyzékének?

(A) J és L

(B) M és O

(C) J, O és P

(D) L, N és O

(E) J, K, N, O és P

 

2. Ha a téli szám csak J és K cikkeit tartalmazza, akkor az alábbiak közül melyik lehet a tavaszi számban (kizárólagosan) közreműködők listája?

(A) L és N

(B) L és O

(C) M és P

(D) J, K és P

(E) L, O és P

 

3. Ha a téli számban kizárólag K, L és P cikkei szerepelnek, akkor az őszi számban az alábbiak közül melyik szerző műve szerepel biztosan?

(A) K

(B) L

(C) N

(D) O

(E) P

 

4. Ha az őszi számban csak K, L és M cikkei szerepelnek, akkor a tavaszi számban kizárólag mely szerzők művei szerepelhettek?

 

(A) J és N

(B) J és P

(C) K és O

(D) N és O

(E) N és P

 

Megoldások: 1. (D), 2. (B), 3. (A), 4. (D)

 

 

 

II. feladat (6 pont): Állapítsa meg, hogy az alábbi mondatpárok első mondatából következik-e a második mondat!

 

1. Zoli megvett egy autót.

    TEHÁT:  Van olyan autó, amelyet Zoli megvett.

 

2. Mindenki felköszöntött valakit.

    TEHÁT:  Van valaki, akit mindenki felköszöntött.

 

3. Néhány vendég legalább két korsó sört megivott.

    TEHÁT:  Volt olyan vendég, aki pontosan két korsó sört ivott meg.

 

Megoldások: 1. következik, 2. nem következik, 3. nemkövetkezik

 

 

 

III. feladat (22 pont): Vizsgálja meg az alábbi török nyelvi adatokat, és állapítsa meg, hogyan tagolhatók a megadott alakok szótövekre és toldalékokra, majd oldja meg az (a), (b) és (c) feladatokat!

 

evimiz               házunk                                     elin                   kezed

eller                  kezek                                       evde                 házban

elim                  kezem                                      elimde              kezemben

evlerimiz            házaink                         evim                 házam

eve                   házhoz                                      evleriniz            házaitok

ellerimiz            kezeink                                    evlerimden            házaimból

ellerimde            kezeimben                              evler                 házak

evlerde             házakban                                eline                 kezedbe

evden               házból                                      ellerimden            kezeimből

ellerim              kezeim                                     ellerin               kezeid

ellerinize            kezeitekbe                              elimden            kezemből

evlerim házaim                                      evine                házadba

 

(a)  Adja meg az alábbi magyar morfémák török megfelelőit:

 

kéz:                                          ház:                                          -ba/-be:

-ban/-ben:                                -ból/-ből:

{főnévi többesszám}:

{egyes szám első szem. birtokos}:

{egyes szám második szem. birtokos}:

{többes szám első szem. birtokos}:

{többes szám második szem. birtokos}:

 

(b)  Állapítsa meg, milyen sorrendben állnak a morfémák a szavakban!

 

(c)  Fordítsa le törökre:

 

1. házadból:

2. házunkba:

3. házamban:

 

 

Megoldások:

 

(a)  Adja meg az alábbi magyar morfémák török megfelelőit:

 

kéz:      el                                 ház:   ev                                -ba/-be:  -e

-ban/-ben:            -de                   -ból/-ből:  -den

{főnévi többesszám}:  -ler

{egyes szám első szem. birtokos}:            -im

{egyes szám második szem. birtokos}:            -in

{többes szám első szem. birtokos}:                    -im-iz

{többes szám második szem. birtokos}:            -in-iz

 

(b)  Állapítsa meg, milyen sorrendben állnak a morfémák a szavakban!

 

tő-tbs-birtokos(személy-szám)-esetrag

 

(c)  Fordítsa le törökre:

 

1. házadból:            ev-in-den

2. házunkba:            ev-im-iz-e

3. házamban:            ev-im-de

 

 

 

IV. feladat (20 pont): Állapítsa meg az alábbi példák - és csakis azok - alapján, hogy mikor, milyen feltételek teljesülése esetén használjuk a hallotta/adta (tárgyas ragozású) igealakokat, és mikor a hallott/adott (tárgyatlan ragozású) változatokat!

 

1. Kovács hallott egy új viccet.

2. Kovács már hallotta az új viccet.

3. Kovács hallott engem/téged/minket /titeket.

4. Kovács hallotta őt/ őket.

5. Kovács hallott minden/valamilyen/némely viccet.

6. Kovács hallotta mindegyik/valamelyik/némelyik viccet.

7. Kovács hallotta, hogy mi történt.

8. Kovács kiadta Liszt Ferenc/a zeneszerző/egy zeneszerző kéziratait.

9. Kovács hallotta valamennyi vizsgázót.

10. Kovács hallott valamennyi vizsgázót.

 

 

Megoldások:

Tárgyatlan ragozás kell, ha:

a. a tárgy határozatlan főnév (1)

b. 1. vagy 2. személyű névmás (3)

c. a tárgy előtt olyan általános vagy határozatlan névmás áll, mely  nem -ik-re végződik (5);

d. a tárgy előtt a határozatlan értelmű valamennyi áll (10)

 

Tárgyas ragozás kell, ha

a. a tárgy határozott főnév (2)

b. a tárgy 3. személyű személyes névmás (4)

c. a tárgy előtt olyan általános vagy határozatlan névmás áll, mely -ik-re végződik (6)

d. a tárgy mellékmondat (7)

e. a tárgy birtokos jelzőt tartalmazó szerkezet (8)

f. a tárgy előtt az általános értelmű valamennyi áll (9)

 

 

 

V. feladat (5pont): A kínai nyelv történeti változása során a közép-kínai szótageleji kh- hangból a kantoni nyelvjárásban mára részben h-, részben pedig f- lett, amint az alábbi táblázatban is látható. Mitől függ, hogy mikor lett h- és mikor f- ? Mennyiben nevezhető „természetesnek” a különválás?

 

közép-kínai

kha

khai

kh«n

khuo

khuat

khuai

khji«m

khjiw«n

mai kantoni

ho

hoi

h«n

fu

fut

fai

him

hün

 

 

Megoldás:  [u] előtt [f] lett, egyébként [h]. A magánhangzó-változások (közül legalább az uai ai) ennél későbbi lehet, ami elfedi az általánosítás indokoltságát. A különválás annyiban nevezhető természetesnek, hogy u előtt a f megjelenése (h helyett) fonetikailag indokoltabb, mint más magánhangzók előtt.

 

 

 

VI. feladat (5 pont): A h (illetve ch) betűvel jelölt hang az alábbiakban hol erős [x], hol meg gyenge [h]. Mitől függ, hogy mikor melyik?

 

                        [h]ó                  le[h]et              kony[h]a

                        ja[x]t                i[x]let               te[x]nika

                        do[x]                do[h]os            do[x]nak

                        pe[xx]              pe[xx]es            pe[x]nek

                       

 

Megoldás: Az érintett hang (ha rövid) magánhangzó előtt mindig [h], függetlenül az írásmódtól. Egyébként (tehát szó végén, mássalhangzó előtt, illetve ha hosszú), mindig [x], ismét függetlenül az írásmódtól. A szó végi rövidek [h]-ra változnak, ha magánhangzóval kezdődő toldalékot fűzünk hozzájuk.

 

 

 

VII. feladat (10 pont): Állapítsa meg az alábbi mondat aláhúzással is megjelölt nonszensz szavainak szófaját, és röviden jelezze, hogy mik a bizonyítékai a döntésére! Az aláhúzással nem jelölt szavak, valamint a nonszensz szavak toldalékai a szokásos funkciójukban és jelentésükben szerepelnek.

 

Labáljatok hirtesebben! Köttögéljenek a rolos horsziák!

 

 

Megoldás:

labáljatok: ige (felszólító mód, személyrag)

 hirtesebben: a MMNyR szerint melléknév (középfokjel; -en határozórag; a Strukturális magyar nyelvtan szerint határozószó (középfokjel; -en határozószóképző)

- mindkét válasz jó.

köttögéljenek: ige (felszólító mód jele, személyrag, mely egyezik az alanyi főnévvel)

rolos: melléknév (-s melléknévképző; jelzői pozíció egy névelő és egy főnév között) horsziák: főnév (többesszámjel; névelőt és melléknevet követő pozíació; az igén vele egyező személyrag)