Az ELTE BTK Elméleti
nyelvészet szak
MINTA
írásbeli felvételi
feladatsora
I. feladat (12 pont): Egy
folyóiratnak a szerkesztői, amelyből egy évben három számot adnak ki, a
következő három számot, a télit, a tavaszit és az őszit (ebben a sorrendben), kizárólag
hét szerző írásainak
szentelik. Ezek a szerzők: J, K, L, M, N, O, és P. A hét szerző közül
mindegyiknek legalább egy írását megjelentetik a három szám közül
valamelyikben, de lehet olyan is, akinek a művei közül többet is
megjelentetnek. Az egyes számok tartalmának összeállítását a
következő feltételek nehezítik:
· Ha J-nek egy írása megjelenik egy számban, akkor abban a számban K-nak egy írását is meg kell jelentetni.
· Ha M-nek egy írása megjelenik egy számban, akkor O-nak egy írásának meg kellett jelennie a közvetlenül megelőző számban.
· O írását nem lehet egy olyan számban megjelentetni, ahol P egyik írása is megjelenik.
· Egy szerzőtől sem jelenhetnek meg írások egymás utáni számokban, és egy szerzőnek sem jelenhet meg egynél több írása egy számban.
· Minden számban legalább két cikknek kell szerepelnie.
Válaszoljon az alábbi
kérdésekre! Ögyeljen arra, hogy a kérdések egymástól függetlenek. Minden
feladatnak csak egy jó megoldása van.
1. Az alábbiak közül melyik felelhet meg a téli szám tartalomjegyzékének?
(A) J és L
(B) M és O
(C) J, O és P
(D) L, N és O
(E) J, K, N, O és P
2. Ha a téli szám csak J és K cikkeit tartalmazza, akkor az alábbiak közül melyik lehet a tavaszi számban (kizárólagosan) közreműködők listája?
(A) L és N
(B) L és O
(C) M és P
(D) J, K és P
(E) L, O és P
3. Ha a téli számban kizárólag K, L és P cikkei szerepelnek, akkor az őszi számban az alábbiak közül melyik szerző műve szerepel biztosan?
(A) K
(B) L
(C) N
(D) O
(E) P
4. Ha az őszi számban csak K, L és M cikkei szerepelnek, akkor a tavaszi számban kizárólag mely szerzők művei szerepelhettek?
(A) J és N
(B) J és P
(C) K és O
(D) N és O
(E) N és P
Megoldások: 1. (D), 2. (B), 3. (A), 4. (D)
II. feladat
(6 pont): Állapítsa meg, hogy az alábbi mondatpárok első mondatából
következik-e a második mondat!
1. Zoli
megvett egy autót.
TEHÁT:
Van olyan autó, amelyet Zoli megvett.
2. Mindenki
felköszöntött valakit.
TEHÁT:
Van valaki, akit mindenki felköszöntött.
3. Néhány
vendég legalább két korsó sört megivott.
TEHÁT:
Volt olyan vendég, aki pontosan két korsó sört ivott meg.
Megoldások: 1.
következik, 2. nem következik, 3. nemkövetkezik
III. feladat (22 pont): Vizsgálja meg az alábbi török
nyelvi adatokat, és állapítsa meg, hogyan tagolhatók a megadott alakok
szótövekre és toldalékokra, majd oldja meg az (a), (b) és (c) feladatokat!
evimiz házunk elin kezed
eller kezek evde házban
elim kezem elimde kezemben
evlerimiz házaink evim házam
eve házhoz evleriniz házaitok
ellerimiz kezeink evlerimden házaimból
ellerimde kezeimben evler házak
evlerde házakban eline kezedbe
evden házból ellerimden kezeimből
ellerim kezeim ellerin kezeid
ellerinize kezeitekbe elimden kezemből
evlerim házaim evine házadba
(a) Adja meg az
alábbi magyar morfémák török megfelelőit:
kéz: ház: -ba/-be:
-ban/-ben: -ból/-ből:
{főnévi többesszám}:
{egyes szám első szem. birtokos}:
{egyes szám második szem. birtokos}:
{többes szám első szem. birtokos}:
{többes szám második szem. birtokos}:
(b) Állapítsa
meg, milyen sorrendben állnak a morfémák a szavakban!
(c) Fordítsa le
törökre:
1. házadból:
2. házunkba:
3. házamban:
Megoldások:
(a) Adja meg az
alábbi magyar morfémák török megfelelőit:
kéz: el ház: ev -ba/-be: -e
-ban/-ben: -de -ból/-ből: -den
{főnévi többesszám}: -ler
{egyes szám első szem. birtokos}: -im
{egyes szám második szem. birtokos}: -in
{többes szám első szem. birtokos}: -im-iz
{többes szám második szem. birtokos}: -in-iz
(b) Állapítsa
meg, milyen sorrendben állnak a morfémák a szavakban!
tő-tbs-birtokos(személy-szám)-esetrag
(c) Fordítsa le
törökre:
1. házadból: ev-in-den
2. házunkba: ev-im-iz-e
3. házamban: ev-im-de
IV. feladat (20 pont): Állapítsa meg az alábbi példák
- és csakis azok - alapján, hogy mikor, milyen feltételek teljesülése
esetén használjuk a hallotta/adta
(tárgyas ragozású) igealakokat, és mikor a hallott/adott
(tárgyatlan ragozású) változatokat!
1. Kovács hallott egy új viccet.
2. Kovács már hallotta az új viccet.
3. Kovács hallott engem/téged/minket /titeket.
4. Kovács hallotta őt/ őket.
5. Kovács hallott minden/valamilyen/némely viccet.
6. Kovács hallotta mindegyik/valamelyik/némelyik viccet.
7. Kovács hallotta, hogy mi történt.
8. Kovács kiadta Liszt Ferenc/a zeneszerző/egy zeneszerző kéziratait.
9. Kovács hallotta valamennyi vizsgázót.
10. Kovács hallott valamennyi vizsgázót.
Megoldások:
Tárgyatlan ragozás kell, ha:
a. a tárgy határozatlan főnév (1)
b. 1. vagy 2. személyű névmás (3)
c. a tárgy előtt olyan általános vagy határozatlan névmás áll, mely nem -ik-re végződik (5);
d. a tárgy előtt a határozatlan értelmű valamennyi áll (10)
Tárgyas ragozás kell, ha
a. a tárgy határozott főnév (2)
b. a tárgy 3. személyű személyes névmás (4)
c. a tárgy előtt olyan általános vagy határozatlan névmás áll, mely -ik-re végződik (6)
d. a tárgy mellékmondat (7)
e. a tárgy birtokos jelzőt tartalmazó szerkezet (8)
f. a tárgy előtt az általános értelmű valamennyi áll (9)
V. feladat (5pont): A kínai nyelv történeti változása
során a közép-kínai szótageleji kh- hangból a kantoni
nyelvjárásban mára részben h-, részben pedig f- lett, amint az
alábbi táblázatban is látható. Mitől függ, hogy mikor lett h- és mikor f-
? Mennyiben nevezhető „természetesnek” a különválás?
közép-kínai |
kha |
khai |
kh«n |
khuo |
khuat |
khuai |
khji«m |
khjiw«n |
mai kantoni |
ho |
hoi |
h«n |
fu |
fut |
fai |
him |
hün |
Megoldás: [u] előtt [f] lett, egyébként [h]. A magánhangzó-változások (közül legalább az uai ai) ennél későbbi lehet, ami elfedi az általánosítás indokoltságát. A különválás annyiban nevezhető természetesnek, hogy u előtt a f megjelenése (h helyett) fonetikailag indokoltabb, mint más magánhangzók előtt.
VI. feladat (5 pont): A h (illetve ch) betűvel
jelölt hang az alábbiakban hol erős [x], hol meg gyenge [h]. Mitől függ, hogy
mikor melyik?
[h]ó le[h]et kony[h]a
ja[x]t i[x]let te[x]nika
do[x] do[h]os do[x]nak
pe[xx] pe[xx]es pe[x]nek
Megoldás: Az érintett hang (ha rövid) magánhangzó előtt mindig [h], függetlenül az írásmódtól. Egyébként (tehát szó végén, mássalhangzó előtt, illetve ha hosszú), mindig [x], ismét függetlenül az írásmódtól. A szó végi rövidek [h]-ra változnak, ha magánhangzóval kezdődő toldalékot fűzünk hozzájuk.
VII. feladat (10 pont): Állapítsa meg az alábbi mondat
aláhúzással is megjelölt nonszensz szavainak szófaját, és röviden jelezze, hogy
mik a bizonyítékai a döntésére! Az aláhúzással nem jelölt szavak, valamint a
nonszensz szavak toldalékai a szokásos funkciójukban és jelentésükben
szerepelnek.
Labáljatok hirtesebben! Köttögéljenek a rolos horsziák!
Megoldás:
labáljatok: ige (felszólító mód, személyrag)
hirtesebben: a MMNyR szerint melléknév (középfokjel; -en határozórag; a Strukturális magyar nyelvtan szerint határozószó (középfokjel; -en határozószóképző)
- mindkét válasz jó.
köttögéljenek: ige (felszólító mód jele, személyrag, mely egyezik az alanyi főnévvel)
rolos: melléknév (-s melléknévképző; jelzői pozíció egy névelő és egy főnév között) horsziák: főnév (többesszámjel; névelőt és melléknevet követő pozíació; az igén vele egyező személyrag)